VADÁLLATOK
Rekordot döntő krokodil: az első nőstény megtermékenyítés nélkül rakott tojásokat
Getty Images (generic image)
Egy rekordot döntő nőstény krokodil
A természet mindig lenyűgöz minket az alkalmazkodás és a túlélés rendkívüli megnyilvánulásaival. Egy Costa Rica-i állatkertben 2018 januárjában példátlan eseményre került sor: egy nőstény krokodil annak ellenére ikrákat rakott, hogy jó 16 évig egyedül élt. A történetet még hihetetlenebbé teszi, hogy az ikrák egy része hím általi megtermékenyítés nélkül fejlődött ki. Ebben a cikkben a krokodilok birodalmában a parthenogenezis rendkívüli jelenségét vizsgáljuk, megvilágítva az esemény jelentőségét, és új perspektívákat nyitva a hüllőszerű állatok evolúciójával és szaporodásával kapcsolatban.
Getty Images (generic image)
Egy kivételes esemény
2018 januárjában egy Costa Rica-i állatkertben rendkívüli eseménynek lehettünk szemtanúi. Egy nőstény krokodil, amely jó 16 éve egyedül élt, tojásokat rakott. A helyzetet az tette rendkívülivé, hogy úgy tűnt, néhány tojás képes volt kifejlődni, annak ellenére, hogy a nőstény nem érintkezett hímmel. Ez az esemény felkeltette a világ különböző részein élő kutatók figyelmét.
Getty Images (generic image)
Az első alkalom
A "Biology Letters" című folyóiratban megjelent cikk arról a meglepő felfedezésről számolt be, hogy az egyik krokodilkölyök, amely ezekből a tojásokból született, parthenogén volt. A parthenogenezis egy olyan szűznemzéses jelenség, amely során az egyed csak az anyja genetikai anyagát tartalmazza. Ez az első alkalom, hogy a parthenogenezist krokodiloknál megfigyelték, bár más élőlényeknél, például a királykobránál, a fűrészhalnál és a kaliforniai kondornál már azonosították. Ez a felfedezés új lehetőségeket nyit a hüllők szaporodásának evolúciójának tanulmányozására.
Getty Images (generic image)
Parthenogenezis
A szűznemzésre akkor kerül sor, amikor az anya testében lévő petesejt többször osztódik, és pontosan a szükséges gének felével rendelkező egyedet hoz létre. E folyamat során három kisebb sejtzsák, úgynevezett poláris testek keletkeznek, amelyek általában lebomlanak. A parthenogenezisre képes gerinceseknél azonban egy pólusos test összeolvadhat a petesejttel, és egy olyan sejtet hoz létre, amely a megfelelő kromoszómakomplementummal rendelkezik, és így egy egyedet alkot. Úgy tűnik, ez a helyzet a szóban forgó krokodil esetében is, ahogyan azt Warren Booth, entomológus, a Virginia Tech docense megállapította.
Getty Images (generic image)
A parthenogenezis okai
A parthenogenezis okai. A parthenogenezis útján született egyedek túlélése veszélyeztetett lehet az ivaros szaporodás útján született egyedekhez képest. A DNS-elemzés egyre könnyebbé válásának köszönhetően azonban kiderült, hogy a parthenogenezis nem olyan ritka, mint eredetileg gondolták. Ez a jelenség biztosíthatja egy faj számára a túlélés képességét olyan hosszú időszakokban, amikor nem áll rendelkezésre szexuális partner. Egy parthenogenetikus egyed, amely nagyrészt ugyanazokat a géneket hordozza, mint a szülője, elég sokáig élhet ahhoz, hogy megvárja egy párja érkezését, és így lehetővé teszi az ivaros szaporodást, amely általában erősebb utódokat hoz létre.
Macskák
17/06/2024
